little.johny

Attila...
Nem tudom mi van velem, mindig ha ír, fellángol valami,ha meglátom képen, akkor is...
Nem tudom miért van ez? Vagy, mert érzek valamit, vagy mert már egy idealizált képet kreáltam róla.
Mi az a 3 szó, ami eszembe jut elsőre, ha róla van szó? Biztonság, Szeretet, Kaland.
Hogy miért vagyok ennyire hülye??? Nem tudom, de ha valaki tudja, írja le!:)
Biztosan Cica ejtette a szívem rabul...ezt sokan nem értik,de nem is magyarázom, egyszerűen Cica és kész:D

Namamilegyen? Namamivolt?:D LOVE

 

Köszönet érte Vandának!:P

Az egyik profom elvette volt tanítványát.
A prof dugja a titkárnőt.
A titkárnő szeret mindenki elé térdelni.
Letérdelt a laboráns pasija elé is.
A laboráns majdnem megtépte a titkárnőt.
A pasik meg csak élvezik az eseményeket.
Én meg, mint mindig, jót szórakozom...

XOXO
Pletykapicsa:P
 

Így van, elkezdődik egy korszaklezáró iromány megfogalmazása. Kb két hónapom van a diplomamunkám megírására, ami szerintem több, mint elég egy ilyen kaliberű dogához... de itt jön a HA...ha a pesti kutatóintézet időben leküldi a vizsgált mintám eredményeit. És ha igen, akkor ebben a tanévben lezárom ilyen irányú végmunkámat és marad jövőre az államvizsga. Legyen így. És véget fog érni 5 év...
 

Csütörtök este még gyomorideggel, totál szar kedvel mentem be dolgozni, nagyon lassan telt az idő, de hálisten bejött S és ZS, így hamar eljutottam az éjfélig. Akkor támadt barát ötlete, hogy péntek este nézzünk le a buzibárba, 100%osan rávágtam, hogy én tuti nem megyek. Péntek reggel műszak után hazaérve már közölte Zs, hogy elkezdte szervezni az estét és hívott még 2-3 embert... ekkor már gondoltam, hogy nem úszom meg buli nélkül. És ahogy szokták mondani, ha nincs kedved egy bulihoz, az biztos jól sikerül- jól is sikerült, bár nem annyira, mint 2 hete, mindegy.
Szal nálam kezdtünk iszogatni, már akkor elég jó hangulat alakult ki, persze a megfelelő piamennyiséggel egyre jobban oldódott a hangulat, amit leérve a buzibárba még kicsit- azaz nem nagyon- fokoztunk. Pörgősen kezdődött a party, aminek eredménye, hogy megint kissé pityókásan értem haza. DE előtte megismertem egy olyan pasit, amilyet keresek, csak ugye Ő is kislány szerepben tetszeleg...annak ellenére azon kaptam magam, hogy hajnal 4kor a bejáratnál egymást a falhoz basztuk és elkezdtünk vadul smárolni-úgy, ahogy imádom és ahogy már lassan 1 éve nem smároltam senkivel se ilyen jót-, tapizni egymást...a többit a képzelőerőtökre bízom.
Hazaérve úgy voltam, mint Szilvike a Nox-ból, forgott rendesen a világ, de ettem picit és fekvés. Felébredve a hülyegyerek elkezdett unalmában mogyit eszegetni, amit 1 óra múlva ki is adott mogyi ízű hab formájában. Tanulság: hánytasd magad, így mindig felfedezel valami újat!:) szal mondhatom, hogy sikerült egy ferde estét csapnunk, megint...
És a tegnapi nap estéjén, még beültünk az egyik kávézóba, ahol S találkozott jelenlegi szeretőjével, ahogy egy másik pasival randizik, janika meg miután kimondta, hogy már túl van az exén, szépen elsétált előtte...hogy felkavart-e? Nem. Igazából mi volt bennem? Az, hogy remélem nem látott, mert az nem fair, hogy totál másnaposan chekkolja le az embert, de ami megnyugtat: másnaposan fehér polóban még én is szexisnek tartom magam:P:)
Nah, kb így telt az elmúlt 2-3 nap. És véletlenek mindig vannak, főleg egy olyan kicsi városban, mint Szeged!
 

...egy álmodozó kislány...:P

Nem megy az írás.
Írok 3 sort, kitörlöm, utána írok egy párat és kilépek innen. Lenne mondanivalóm, de nincs kedvem megfogalmazni, ez mi??? Lustaság?
A válság elérte a blogomat is, így harmadjára:D
Túlélem...majd írok valamikor...
 

Ha sok szabadidőd van és unatkozol játsz egy picit...én már fél órája próbálom fenntartani a modellem a kifutón, persze néha elbotlik egy rákban vagy súlyzóban, de van 3 esélye. Egy jó tanács: a jobbra és balra nyilat folyamatosan nyomd,ne csak 1-2szer, mert akkor leburkol a csajszi a fotósok közé!
A link: www.prosieben.de/lifestyle_magazine/germanys_next_topmodel_staffel4/games/catwalk

Jó szórakozást!;)

Egyre jobb kampánnyal jön ki a médiaunio, legalábbis a 2009-es elég jó. Már napok óta a plakátokat figyelem, ha buszon ülök, ha sétálok. Sokan durvának tartják, szerintem nem az, azaz a nyugati országokéhoz viszonyítva nem. És igazuk van. Nem másokért kell lefogyni, leszokni a cigiről, az alkoholizmusról, hanem magunkért. Igaz, én csak egy témában tudok nyilatkozni, a fogyókúrában. Mit is adott az, hogy ledobtam x kg-ot? Miért is adtam le?
- Úgy érzem most vagyok olyan ember, aki szerettem is volna lenni.
- Nem néznek le azért, nem közösítenek ki- és itt nem a barátokról van szó, de éreztem sokszor, hogy súlyom miatt hogy néznek rám.
- Nyitottabb lettem, közvetlenebb, nem zárkózott.
- Örülök, hogy ha végigsétálok üzletekben, akkor kapok magamra ruhát, és nem a kínos szitut kell átélnem 666. alkalommal: "Elnézést, de ez a legnagyobb méretünk"- ami persze még mindig nem ér be.
- És nem beszélve a sok dícséretről, "jajj, de jól nézel ki", "ügyes vagy"...még ha nem is hiszem el mindig, kurva jól esik.

Szal nem prédikálni szeretnék, én is eszem mindent, ami jól esik, csak tartom a mértéket, odafigyelek táplálkozásomra és cserébe nyugodt vagyok, örülök, jól érzem magam a bőrömben. Persze sokszor lelkileg nem elég erős az ember, hogy elhatározza magát és sok minden lehet a zabálás hátterében, de tapasztalatból mondom: Nincs De! Aki akar az lefogy, aki nem az nem!
Az alkoholizmusról nem tudok nyilatkozni, mert még nem voltam benne, de ha lesz tapasztalatom, megosztom Veletek! A cigi meg más téma, 1 hónapja nem szívom, 2x bűnöztem 1 szál erejéig, elég is volt, most jó így, aztán ha kell, akkor rágyújtok- ebben aztán tényleg nem osztom az észt, szoktam már le vagy háromszor, kb 1-2 hónapra és tessék, rágyújtottam, hogy most hogy birom... meglátjuk.

Nem azért akartam szeretni,
mert mást már nem szeretek.
Nem azért akartam ölelni,
mert más már nem ölelt meg.
Nem azért vágytam a csókra,
mert más csókjára nem vágyok.
Nem azért fájt a hiányod,
mert más már nem hiányzott.

De mióta Téged szerettelek,
mást nem szeretek, csak Téged.
Mióta Téged öleltelek,
mástól nem kell az ölelés, csak Tőled.
A Te csókod nem pótolja más csókja nekem,
mióta Te hiányzol, már nem hiányzik senki sem.

Mert Téged szeretni nekem elég,
mert Téged ölelni nekem gyönyörűség,
mert a Te csókod érezni nekem méz,
mert hiányod átélni nagyon nehéz,
mert Téged akarni semmi más,
mint véget nem érő folytatás.

Tavaszi kabát után keresgélve a kedvenc márkáim között, rátaláltam a divatoldalak/honlapok legjobb képeire, azaz a legszórakoztatóbbakra és a legaranyosabbakra. És Őket 1 hónapja vettem észre először, mily szomorú... Szeretnék egy gyereket!...Majd úgy 30on túl biztosan, most meg csak olyan jó nézni őket. Igaz, az első 1-2 év kiborító tud lenni a nem anyatípusoknak -én nem tudom az vagyok-e, mivel pénisz lóg a lábaim között, de szerintem a pasik közül én anyatípus vagyok:)-, de biztosan megéri felnevelni egy babát. Látod ahogy az elején még keresed neki a zoknikat, 22-es cíipőket, pelenkázgatod, később öltöztetgeted; várod, hogy kimondja az első szavát, csinálod Neki a sárgarépa pépet...és egyszer azt veszed észre, hogy próbál menni a saját feje után, makacs, nem hallgat a szavadra; ilyenkor csak azt mondod Neki, hogy: "Kisfiam/lányom vigyázz magadra és használj gumit!!!":) És íme itt vannak a gyerökök:

December óta beszélgetünk, igaz kezdetben elég ritkán, majd az utolsó két hétben szinte másnaponta. Tegnapelőtt lejött hozzám. Sétáltunk egy nagyot, majd ebéd egy szimpatikus helyen, ezután egy kávé a kedvenc kávézómban, egy sör a Kárászon és beszélgetés, beszélgetés, beszélgetés. Érdekes volt, érzéseim egy sinusz-görbe mentén haladtak: igen, nagyon érdekel ez a pasi... jajj, szerintem csak haverkodás, barátkozás. Aztán maradt estére is, közös vásárlás, "közös" főzés- ami egy férfinál azt jelenti, hogy nézi, ahogyan a másik főz és beszélget vele:) DE: jó volt, rég éreztem már magam ilyen jól egy "jelölttel", de a hullámvölgyek és csúcsok mindvégig bennem voltak. Aztán reggel ki az állomásra, és elment, ami meglepő, hogy akkor rámtört az az érzés, hogy hiányzik. NEMTOM, NEMtom, nemtom...?! Ő az a pasi, aki mellett a lányok leélik az életüket és tudják, hogy szinte tökéletes-persze olyan nincs,de van ami megközelíti: külső-, belső igényesség, magas szintű értelem, érzelem egy csipetnyi "művészlélekkel" fűszerezve. Szal egyelőre ennyi, de bratyó megy majd Pestre bandázni:) Most meg indul Gossip girlt bambulni:P

Tegnap megnéztem a Marley és én-t, sírtam a végén. Sírjatok Ti is! Most meg olvastam egy cikket cotcot-on, hát el is loptam, olvassátok Ti is!

Fűrészeljük ketté a kutyát!

Régen minden olyan egyszerű volt. Az emberek összeházasodtak, házba költöztek, gyerekeket nemzettek, miközben Morzsi a fához kötve nyalogatta a piros zománclábos kopottas alját. Most meg mi van? Együttélés van, vadházasság van meg bérelt lakás, gyerek nuku, ám őket helyettesítendő és a közös felelősségvállalást próbálandó van közös kutya vagy éppen közös cica. És ez egy ideig szép és jó, ám eljön a pillanat - sokszor alig pár hónappal az állatvállalás után - mikor a pár kötelékei foszladozni kezdenek, és ott a nagy kérdés. Kié legyen a kutya?

Nekem ugyan nem kell

Az egyik véglet, hogy hirtelen már senkinek nem annyira fér bele az életébe az addigi kedvenc, hirtelen már senkinek nem akaródzik annyira kötöttségben élni, akármilyen kevés is az. Ez a legszomorúbb. Ilyenkor vagy valaki bevállalja, hogy nála marad az állat, ám az egyedülálllók pörgősebb életmódja mellett gyakorlatilag folyamatos egyedüllétre van kárhoztatva nyomorult állat, vagy elajándékozásra kerül. Ez utóbbi a szememben megbocsáthatatlan bűn. Felnőtt emberek vagyunk, pontosan tudnunk kéne, egy élőlény esetében nem pár hónapra szóló döntést hozunk, hanem hosszú évekre szólót. Ez anyagi áldozatokkal ugyanúgy jár, mint időbeliekkel, az állattal foglalkozni kell, sétálni kell, és még lelke is van a nyomorultnak, nem lehet egy lakásban aszalni egyedül. Sok hasonló történetet láttam már sajnos, és mindig a szerencsétlen állatok szívták meg a legjobban.

Enyém, enyém, enyém

A másik végletet természetesen Amerika példázza, ám könnyen elképzelhető, hogy idővel nálunk is elkezdődnek majd az állatelhelyezési perek. A tengerentúlon ma már egyáltalán nem ritka, hogy dollárezreket költsenek bírósági tárgyalásokra, ahol ügyvédek érvelnek a tisztelt bíróság előtt, hogy ügyfelük kétségkívül sokkal jobb gazdája Roxy-nak, mint a hűtlen férj vagy éppen a sokat utazó exfeleség. A vagyonmegosztási perek esetében a háziállatok kikerültek a tárgy kategóriából, már nem tulajdonosi viták alanyai ők, hanem elhelyezési tárgyalások főszereplői. Tanúként idézhetnek be állatpszichológusokat, aki szakértő véleménnyel támasztja alá a kutya egyik vagy másik félhez való kötődését, s érvel, hogy mi lenne az állat lelkére nézve a legkisebb megrázkódtatással járó ítélet.

Persze sok esetben nem vitás, hogy egy kutya kihez ragaszkodik inkább, hogy kit tekint gazdájának, hogy melyik gazdi az, aki jobban ragaszkodik hozzá. De mi a helyzet akkor, amikor mindkét fél kilenctől hatig dolgozik, egyszerre érnek az egész nap magányoskodó állathoz haza, együtt sétáltatják, együtt etetik? Ilyenkor mi van szakítás után? És mi van a halakkal, madarakkal, varánuszokkal? Te osztoztál már állaton?

Ha egy pasi megéri, hogy kétszer ugyanazt a ruhát látja rajtad, akkor beszélhetünk komoly kapcsolatról!

ENNYI...

Végre leültem ide és publikálom mindazt,ami történt velem az elmúlt pár napban, ill. mindazt, amit vissza szeretnék majd olvasni pár hónap múlva. Hol is kezdjem...

Nah igen, holnap lesz egy hete, hogy letettem a cigarettát és remélem, hogy nem is fogok többé rászokni. Most voltam tüdőszűrésen, remélem semmi komolyabb bajom nem lesz, de bevallom félek egy picit. Persze a cigit nem csak a tüdőm/egészségem miatt raktam le, hanem inkább a jobb közérzetért. Meg ilyenkor eszembe jutnak azok az emberek, akiket az utcán látok: 30-40 közöttiek, fehér bőrűek, világos hajszínűek és a cigi biza eléggé meglátszik rajtuk; és most nem arra gondoltam, hogy látszik, hogy a szájukban van. Szal kitartást magamnak!

Szombaton túlestem első munkanapomon. Bevallom szétbaszott az ideg, nem tudtam enni, nagyon jól akartam csinálni és remélem jól is csináltam...megtettem minden tőlem telhetőt. Az egész nap elég nyugis volt, vendég nem volt, max 3 telefon, meg a szokásos teendők. Ellentétbe a műszakváltás előtt jött 4 vendég, örültem nekik, legalább volt kit csekkoltatnom, volt kire mosolyogni, meg kedveskedni velük..igaz az egyik elég bunkó volt,de benne van a pakliban. Ilyenkor az Ördög Pradát viselből jut eszembe egy mondat: "Klassz munkám van, klassz munkám van!":)

És megint eltelt lassan 3 hónap, kurvára kívánom a szexet, próbálok ellene tenni is, bár a szombat éjszaka nem kellett volna...tanulság: olyan pasival ne szexelj,aki heteronak tartja magát annak ellenére, hogy pasikat keres közös örömszerzésre. De még előttünk áll a hét;) ki tudja mi lesz:P Erről jut eszembe, szorítok most nagyon Zsnek, remélem jól érzi magát és végre azt kapja, amire vágyik, hogy jól megfuckingolják!:) Elnézést Zs,de leírtam, Te is erre vágysz, ugyanígy leírnád!;) Fucking/ficken...hosszan tartó, mély élvezet, tele energiával...mert megérdemeljük!:)

Elég sok behatást kaptam az elmúlt hónapban és nagyon sok minden történt Velem. Érzem, hogy változok-mindenki változik- és változik körülöttem a világ, ha minden igaz fél év múlva eléggé magamra leszek itélve,de jó ez így... Igen, mintha lezárult volna egy korszak és mintha új kezdődne el. De ennek ez a rendje, mindenki életében jönnek az új korszakok, csak nem mindig lehet érezni olyan nagy szakadékot az átmenet között! Ennyi.

Próbálom németből frissíteni a nyelvtudásom, mert az elmúlt két hét alatt rájöttem, hogy a passzív szókincsem elég nagy, de azt elő kéne hozni. Sokan azt mondták, hogy ha kimegyek, 2 hét alatt úgyis előjön minden. Ezt a sztorit meséltem tegnap egyik haver ismimnek, aki Ausztriától Németországon át egészen az USA-ig utazgat munka miatt. Persze tegnap már megint invitált, hogy "Janika gyere már át este 10 után...akkor megy el barátnőm.":)- többet nem mondok. Szal Ő felajánlotta, hogy tanít engem, bár gondolom mi lenne belőle. És tegnap kellő komolysággal-én naív azt hittem- a szex téma után közölte, hogy megtanít néhány, kint nagyon fontos kifejezésre. Hát íme, Johny tegnap nagyon sokat tanult németből:
- blasen
- eine runterholen
- wixen
- poppen
- ficken
Mindig tanul valami újat az ember!:):P
 

Végre megvan a Fiúk a klubból 5 évadja és szórakoztathatom magam kitöltetlen időmben. Legutóbb kb 2 éve láthattam a Cool-on, és legelőször 19 éves koromban kukkoltam a tv képernyőjét. Érdekes...4 éve picit durvának tünt a dolog, megijesztett, beszartam, tényleg erről szól a meleg világ??? Barátokkal arról beszélgettünk, hogy mennyi lehet ebből az igaz és mennyi a hozzátett sztori? Múlt héten ZS-nek is ajánlottam, hogy nézze meg, de Ő hű maradt 4 évvel ezelőtti véleményéhez, szal nem. Hogy mi változott bennem??? Talán az, hogy ebben a világban élek, ilyen emberekkel találkozom élőben vagy a hálón keresztül minden nap és most már azt mondom: Igen, ez így van. Valahogy nem tűnik durvának; ilyen a melegek élete egy nagyvárosban. Még a lelkisebbek is tudják a pasit/partnert eszköznek kezelni, átnézni rajta és stb. Én se gondoltam volna, hogy egyszer ezt le fogom írni, így fogom gondolni,de igaz. Ez van. Ide tényleg passzol ez a mondás: Megszoksz, vagy megszöksz!...Vagy depis leszel és a végén egy fa alatt találod magad...kötéllel a nyakadban.

Képzeljétek el, tegnap nem tudtam blogolni, mert valami blokkolta a rendszert. Mindegy-ez csak egy megjegyzés volt.

Szóval a tegnapi napom: 9 óra után csörög a telefon, hívott a munkahelyről Barát, hogy fáradjak be megbeszélésre minél hamarabb. Fél 11 előtt 10 perccel már ott is voltam, leültem beszélgetni-az eddig szimpatikusnak mondható- főnökasszonnyal és kiderült, hogy felvesz próbaidőre és utána fog dönteni, hogy a két új személy közül melyik maradhat versenyben. Így már tegnap tanított Barát és M. egy-két-három-négy feladatra, aminek eredménye az lett-amellett, hogy tanultam a vendéglátásból elég sok dolgot-, hogy 3 órára értem haza,de megérte:jó volt, tetszett!:)

Délután 5kor órám volt, persze épp beesek az utolsó előtti pillanatban, amikor észreveszem, hogy E. és É. nagyon mosolyog rám már messziről is...sejtetett a dolog valamit. Amikor odaértem a csapathoz, közölték, hogy megnyertünk egy ösztöndíjat. Legszívesebben azt csináltam volna, amit a szívem diktált és belül történt velem; elkezdtem volna toporzékolni, ugrálni és közben sikítani csak egy pár másodpercig,de jó lett volna arra, hogy kifejezzem azt az örömöt, amit egy szimpla mosoly már nem tud átadni az embereknek. A lényeg: MEGKAPTUK!!!!!!!!!!!!!!

Jejj, ezt még le kell írnom! Tegnapi órám előadója egy rendkívül bolondos, okos, intelligens, humoros, és egy korrekt ember. Egy órán csak 3 szor szól be, de akkor garantált, hogy felébreszt minket, tegnapi fő "stand up"-ja a következő volt: " Hahó emberek! A példáról eszembe jutott a 1945-ös év nagy mondása, ismerik? Persze, hogy nem. Szal: Nincs nagy nemzetiségi/kisebbségi probléma, csak kevés tehervonat!" Gondolhatjátok milyen volt a reakció: 2mp-síri csönd, 5mp-sutymorgás a szomszéddal, majd leesett: Uhhh-áhhh...röhögés. Ennyi- gondoltam ezt megosztom Veletek!

Mindenkinek szép, tartalmas napot! Wunderschönen, glücklichen Tag für alle!

Tschüss!;)

Ha unod magad szombat délután, akkor ajánlom a Viasat3-at! Leülsz a tv elé 2kor és kezded a délutánod a Stylistával. Szal az America's Next Top Model alkotóitól egy új műsor: Stylist, egy újabb reality show. A lényege: van 11 versenyző, találhatunk közöttük a model alkatútól a kövérig, az eszméletlen egyéniségtől a bénácskáig, a rohadéktól az aranyosig mindenféle személyiséget. A lányok/fiúk az Elle magazinnál versenyeznek egy 1 éves szerkesztői szerződésért, amely mellé kapnak egy manhattani luxuslakást és korlátlan ruházkodási lehetőséget a H&M-től. Minden részben új feladat, új konfliktusok, új trendek- a hálószobától a cipőkig-, és persze újabb kieső. Tehát akinek tetszett az Ördög Pradát visel című műalkotás, annak ajánlom ezt is!