Szeretem a fejed, amely sötét, üres és kopog
Szeretem a szíved, amely naponta csak egyszer dobog.
Szeretlek téged, mint kecske a kést
Mint marha a kiszáradt vetést.
Szeretem a hajad, amely hosszú és nedves
Ultravékony nyakad, mely örökké retkes.
Szeretem a lábad könnyfakasztó szagát,
melytől a görény is feldobja a talpát.
Szeretem az orrod, melytől nem tudsz legelni,
melyet ha meghalsz, külön kell temetni.
Folyik érted könnyem, mint a megáradt patak,
kérlek az első fára kösd fel magad!
Ha méhecske volnék, mézet gyűjtenék eleségül,
ha marha volnék hozzád mennék feleségül.
Nevem a bélyeg alatt, a bélyeg a postám alatt
csókollak össze vissza, ha nem tetszik küld vissza!
